|
 Bármennyire is furcsa, a legtöbb országában ismert és megtartott ünnep a munka ünnepe. A megemlékezésnek különböző időpontjai alakultak ki, a legelterjedtebb ezek közül a hagyománnyá vált május elseje.
Az ünnep kialakulása A munka ünnepének gyökerei az Egyesül Államokban vezetnek, ahol a nyolcórás munkanapot követelő sztrájkhullámok egyik állomása, az 1886. május elsején Chicagóban megtartott demonstráció volt.
Az országosra nőtt sztrájk negyedik napján a rendőrség közbeavatkozása miatt a tiltakozásoknak halálos áldozatai voltak. A II. Internacionálé 1889-ben ülésezett, és felmerült a gondolat egy nemzetközi munkásmegmozdulás szervezéséről. Számos variáció látott napvilágot az ideális időpontról, többek között július 14-e, a Bastille bevételének napja vagy a chicagói munkásdemonstráció is, a szervezők ez utóbbi mellett döntöttek. Amerikában és Európában először 1890. május elsején megtartott munkásfelvonulás pedig hagyományt teremtett.
 A munkásszervezetek nem képviseltek egységes álláspontot, rendkívül sokszínű elképzelésük volt a kiszolgáltatottság felszámolásának helyes útjáról. A szembenállás rányomta bélyegét a munka ünnepére is, az ünnep pedig osztódásnak indult. Napjainkban például az Egyesült Államokban szeptember első hétfőjén ünneplik a munkát, mivel két konkurens munkásszervezet közül az egyik májusban, a másik pedig szeptemberben vonult az utcára. A munka ünnepéről elmondható, hogy a 20. századi politika – akárcsak a többi ünnepet – fel- és kihasználta saját céljai eléréséhez. Akadt hatalom, amely igyekezett a maga képére formálni az ünnepet, ennek egyik legismertebb példája a Szovjetunió, mások pedig elkívánták lehetetleníteni, mint például a Horthy-rendszer Magyarországon. Mindenesetre a modern ünnepekre jellemző módon az ünnep elterjedése nem vette figyelembe a kulturális, a vallási és az etnikai határokat, ma mind az öt földrészen „megünneplik a munkát” valamilyen formában. |
